Egészség - Vitalitás - Natúra

A dohányzás mint egészségkárosító tényező
A dohányzás mintegy 25 életet veszélyeztető betegség
vagy betegségcsoport okozója
Egy fő dohányzóra jutó cigarettamennyiség hazánkban (2003)
A lakosság száma  10 116 742
Cigarettaforgalom (becslés, Md db)  20.1
A 15 év feletti népesség dohányzóinak becsült aránya  34 %
A 15 év feletti népesség dohányzóinak  becsült száma    2 893 613  
Egy dohányzóra jutó cigarettamennyiség/év  6931
Egy dohányzóra jutó cigarettamennyiség/nap  19

3. táblázat A hazai dohányzók arányait jelző vizsgálati eredmények

A dohányzási magatartás
Az érintettek köre  Dohányzási prevalencia
Középiskolások (gimnázium,
szakközépiskola, szakmunkásképző)            1995              1999
  15 évesek  26.5 %  37.2 %
  16 évesek  35.5 %  43.0 %
  17 évesek  39.4 %  49.4 %
  18 évesek  47.9 %  51.8 %
  15-18 évesek  37.3 %  45.3 %
  Fiúk
     (15-18 évesek)  36.7 %  44.9 %
  Lányok
     (15-18 évesek)  35.2 %  46.9 %
A dohányosok aránya a 18 évesek és idősebbek körében
  ÉV                      1984             2000            2003
  Férfiak  47.0  40.6  41.1
  Nők  20.6  26.3  28.1

Dohányosok korcsoportok szerinti aránya 2000-ben és 2003-ban
F É R F I A K
  Életkori csoport  Dohányzó?            2000           2003
  18-34  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  44.4
 3.0
52.6  44.2
 6.4
49.4
  35-64  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  41.1
 2.2
56.7  39.0
 3.0
58.0
  65-  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  13.7
 1.4
84.9  16.1
 0.9
83.0
  Összes férfi  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  38.2
 2.4
59.4  37.3
 3.8
58.9

Dohányosok korcsoportok szerinti aránya 2000-ben és 2003-ban
N Ő K
  Életkori csoport  Dohányzó?            2000           2003
  18-34  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  29.0
 6.0
65.0  32.3
 5.5
62.2
  35-64  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  28.2
 2.9
68.9  29.3
 3.5
67.2
  65-  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó    3.4
 0.4
96.2    6.1
 0.4
93.5
  Összes nő  Rendszeres
Alkalmi
Nemdohányzó  23.0
 3.3
73.7  24.8
 3.3
71.9
Dohányzás


A/ A dohányzás következményei (egészségi vonatkozások)

   * A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
   * A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.
   * A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
   * A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.
   * A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
   * A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.
   * A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.
   * A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.
   * A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás.
   * A kisbaba-várás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
   * A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.
   * A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a „csecsemőkori hirtelen halál” gyakoriságát.
   * A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
   * A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
   * Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!)
   * A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
   * A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.
   * A dohányzás impotenciát okozhat.
   * A dohányzás hátrányos a fogamzásra.
   * A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb s a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető. - Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók.
   * A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat „fellobbantásában”, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
   * A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, s a fogágybetegség létrejöttében.
   * Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója.
   * A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető.
   * A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.


B/ A dohányzás okozta halálozás becsült arányai.

Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák-halálozás 90-95 %-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, --- kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-áért ---, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható.

C/ A dohányzás okozta halálozás becsült nagysága hazánkban

A világstatisztikai adatokat figyelembe véve naponta mintegy 77, évente pedig 28 000 olyan embert veszitünk el hazánkban, akiknek a halála összefüggésbe hozható a DOHÁNYZÁSSAL!
A dohányzás következményeként 19 percenként meghal egy ember Magyarországon!

A dohányzás gazdasági vonatkozásai
(kiadások -- bevételek)

   * A dohányzók kiadásai
     A naponta 20 cigarettát elszívó dohányzó - amennyiben ezen cigaretta-mennyiség ára 300-600 Ft körüli - 109 500, illetve 219 000 Ft összeget költ évente e „káros” termék megvásárlására.
         o A költég nagyága termézetesen a napi cigaretta-fogyasztás mértékétől függően változó.

   * A cigaretta jövedéki adója az EU egyes tagországaiban, az eladási ár %-ában (2006. január 1.)
         Spanyolország  64.2
         Franciaország  64.0
         Egyesült Királyság  62.8
         Németország  62.2
         Portugália  61.0
         Málta  60.8
         Írország  60.3
         Ciprus  59.0
         Ausztria  58.7
         Olaszország  58.4
         MAGYARORSZÁG                    58.2
         Belgium  57.6
         Szlovénia  57.5

   * A dohánytermékek adójából eredő költségvetési, államháztartási bevételek becsült összértéke: 244 milliárd Ft (2004).

   * A dohányzás  okozta  k ö z v e t l e n  (betegség miatt kiesett jövedelem, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kezelésével kapcsolatos kiadások, a szakorvosi, családorvosi ellátás költségei, táppénz, gyógyszertámogatás, az idő előtti rokkantság miatti  költségveszteségek, a SZJA bevétel kiesés, hálapénz, tűzkár) és a  k ö z v e t e t t (korai halálozás miatti meg nem termelt jövedelem) károk költségei, a „kiadások” összértéke mintegy évi 343-358 milliárd Ft (2004).

     KÖVETKEZTETÉS: A DOHÁNYZÁS OKOZTA NEMZETGAZDASÁGI VESZTESÉGEK, TÁRSADALMI KÖLTSÉGEK ÖSSZEGE ÉVI 100 MILLIÁRD FT-RA BECSÜLHETŐ!
     MOTTO: „El kell érnünk, hogy a 21. század első éveire a lakosság 80 %-a legyen nemdohányzó!” - „A kihívás nagy, de a tét nagyobb!”

     Feladatok, célok:
        1. Meg kell akadályozni a dohányzási járvány terjedését.
        2. A jelenlegi törvényeken szigorítani kell.
        3. Az adópolitikai intézkedéseket következetesen végre kell hajtani, és dönteni kell az így „befolyt” összegek ésszerű felhasználásáról.
        4. Törvényi szabályozás útján meg kell tiltani az önkiszolgáló üzletekben történő cigarettaforgalmazás lehetőségét, a dohánytermékeknek magánszemélyek címére postai úton való küldését.
        5. Intézkedéseket kell foganatosítani a dohányárú-csempészés megakadályozására.
        6. Érvényt kell szerezni a dohánytermékek reklámozását tiltó rörvényi rendelkezéseknek.
        7. Ellenőrizni kell a dohányzási magatartást szabályozó rendelkezések végrehajtását az egészségügyi és oktatási intézményekben, a munkahelyeken, az üzemekben, állami hivatalokban, középületekben, közlekedési eszközökön, a zárt légterű rendezvényeken, kulturális és sport eseményeken, a vendéglátói egységekben, kávéházakban, a közellátási üzlethálózat részlegein, gyűléseken, konferenciákon és általában a több ember tartózkodási helyéül szolgáló helyiségekben.
           NB.:A dohányzók csak úgy hódolhassanak szenvedélyüknek - a kijelölt dohányzó helyiségekben -, hogy magatartásukkal kellemetlenséget, kárt, egészségkárosodást másnak, másoknak ne okozzanak!
        8. Meg kell találni annak a módját, hogy a színházakban, mozikban, művelődési házakban, kulturközpontokban csak a kijelölt helyiségekben lehessen dohányozni.
        9. Növelni kell az egészségügyi oktató-nevelő munkát az iskolákban a dohányzás mellőzése érdekében. - Meg kell óvnunk fiataljainkat a dohányzástól!
       10. A felnőttek részére tájékoztató, ismereteket közlő kiadványok terjesztésével, téma-irányos előadások szervezésével egyértelművé kell tenni a dohányzás egyéni, társadalmi, gazdasági károsságát.
       11. Segíteni kell a ma még dohányzókat újabb tanácsadók és leszoktató kurzusok szervezésével, megfelelő módszerek és gyógyszerkészitmények alkalmazásával, ezen utóbbiak választékának bővitésével, hogy végleg lemondhassanak káros szenvedélyükről.
       12. El kell érni, hogy a vezető beosztásúak: orvosok, pedagógusok, tanítók, tanárok, nevelők, képviselők, a kormánytagok, egyházi vezetők, az állami és civil szervezetek irányítói, a kulturális élet reprezentánsai, a sportvezetők, a honvédség, a rendőrség irányítói, a pártok, a szakszervezetek és más testületek tudatformálói: népszerűsítsék a nemdohányzó életformát és tevékenykedjenek egészségkulturánk emelése, az egészséges életmód-minták terjesztése érdekében.
       13. Szükséges, hogy a tömegtájékoztatási eszközök - feladatkörükből eredően - tevékenységük során támogassák a dohányzás elleni programokat s működjenek közre a lakosságnak az egészséges életmódra való nevelésében. /NB.: a televízióban a szereplők, az egyéni előadók vagy csoportos beszélgetések résztvevői adás közben ne dohányozzanak!/.


     ÉPÍTSÜNK EGY DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGOT!

     A dohányzásról való leszokást segítő programok
         o Országszerte számos, több módszert /gyógyszeres, akupunktúrás, psychotherápiás stb,/ alkalmazó rendelés, tanácsadás áll a „segítséget” kérők rendelkezésére. A rendelők, a tanácsadók címéről, telefonszámairól az alábbi szervezeteknél lehet érdeklődni:

           „Dohányzás vagy Egészség” Központ /Nemzeti Egészségvédelmi Intézet/.
           1062  BUDAPEST, Andrássy ut  82. Telefon: 428-8245
           E-mail: vadim@oefi.hu
           Dr. Vadász Imre főorvos.

           „Pápai Páriz” Egészségnevelési Országos Egyesület.
           1067 Budapest, Szobi utca 5. Telefon: 332-3354.
           E-mail: egeszsegneveles@antszfov.hu
           Lukáts Ágnes főtitkár.

     Dohányzás

     info: Varga István info@evn.hu             www.evn.hu